Ismét ülésezett az Emberi Jogi Kerekasztal

Hatodik alkalommal került sor a Kormány által létrehozott Emberi Jogi Kerekasztal LMBT munkacsoportjának ülésére, ezúttal a romák jogaival, illetve az egyéb polgári és politikai jogok munkacsoportokkal közös ülésen a gyűlölet-bűncselekmények és a gyülekezési jog volt a téma.

A közös ülésre az adott okot, hogy két olyan téma is felmerült a különböző tematikus munkacsoportok ülésén, amely több társadalmi csoportot egyaránt érint. Az egyik ilyen téma a gyűlölet-bűncselekmények, amelynek ma Magyarországon leginkább a romák, a bevándorlók és az LMBT emberek vannak kitéve. A napirend felvezetőjét Dombos Tamás, a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport szakértője (egyben Szövetségünk egyik ügyvivője) tartotta, amelyben a Munkacsoport által készített, 24 jogesetet feldolgozó tanulmány főbb megállapításaival ismertette meg a résztvevőket.

Az előadást követő vitán ismét bebizonyosodott, hogy gyűlölet-bűncselekmények elleni erőtlen fellépés mögött sokszor a hatóságok együttműködési képtelensége áll: a rendőrség, az ügyészség és a bíróság a beszélgetésen is egymásra mutogatott az ún. alulminősítés (a gyűlölet-motiváció figyelmen kívül hagyása) tárgyában. 

A második napirendi pont is több csoportot érintett, hiszen a szélsőjobboldali vonulások, ellentüntetések a romák lakta településrészek mellett a Pride felvonulások kapcsán is gyakoriak. Hajas Barnabás, az ombudsmani hivatal korábbi munkatársa a rendőrség elmúlt 10 éves gyakorlatát elemezte. Üdvözölte, hogy egyre inkább megjelenik a rendőrség gyakorlatában a kommunikáció fontossága.

Az előadó jó gyakorlatként említette a közösségi mediátorok alkalmazását, akik a közösség elismert tagjai közül kerülnek ki, így képesek a tömegre hatni, ugyanakkor a rendőrséggel is szót értenek. Hajas e téren elismerően szólt Rózsa Milánról, Szövetségünk korábbi ügyvivőjéről, aki számos tüntetésen töltötte be ezt a funkciót.