Ötödször ülésezett az Emberi Jogi Kerekasztal LMBT munkacsoportja

[wysiwyg_field wf_deltas="0" wf_field="field_image" wf_formatter="custom_formatters_colorbox_inline" wf_settings-igazitas="bal" wf_cache="1514510610" wf_entity_id="777" wf_entity_type="node"]

2013-as megalakulása óta ötödik alkalommal ülésezett 2014. december 11-én a kormány által létrehozott Emberi Jogi Kerekasztal LMBT Emberek Jogaival Foglalkozó Tematikus Munkacsoportja. A napirenden most a Háttér Társaságnak az Európa Tanács 2010-es LMBT ajánlása alapján a magyar kormány számára megfogalmazott javaslatai voltak. 

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2010-ben fogadott el egy a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló ajánlást, amelyet mind a 47 tagállam, köztük Magyarország is jóváhagyott. 2012-2013-ban a Háttér Társaság részletes jelentést készített arról, hogy a magyar jogszabályi környezet és joggyakorlat mennyiben felel meg a dokumentumban foglalt elvárásoknak. A jelentés a feltárt problémák alapján 93 konkrét ajánlást fogalmazott meg a magyar kormány számára. A Munkacsoport 2014 februári ülésén a kormány vállalta, hogy a 93 ajánlást egyenként áttekintik, majd a felelős minisztériumok valamennyi ajánlás kapcsán állást foglalnak. 

A minisztériumi visszajelzések megvitatására a 2014. december 11-i ülésen került sor. A megjelent civilek sajnálatukat fejezték ki, amiért csak a javaslatok feléről sikerült érdemi visszajelzést adniuk a minisztériumoknak; a munkacsoportot vezető Répássy Róbert államtitkár ígéretet tett rá, hogy valamennyi fennmaradó ajánlásról egy hónapon belül visszajelzés érkezik. Az ülés folyamán a civilek néhány ajánlási pontra külön is felhívták a figyelmet, így többek között a gyűlölet-bűncselekmények nyomozásával kapcsolatos protokoll kidolgozásának fontosságára; a Polgári Törvénykönyv gyűlölet-beszédre vonatkozó rendelkezéseinek kiterjesztésére a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportokra; a gyermekvállalásra vonatkozó diszkriminatív jogszabályok eltörlésére; a nem hivatalos megváltoztatásával kapcsolatos eljárásra vonatkozó információk közzétételére; a transzneműeket érintő adatvédelmi kérdések tisztázására; az LMBT kérdések Nemzeti Alaptantervbe, illetve kerettantervbe foglalására; a szexuális irányultságra és nemi identitásra vonatkozó kérdések belefoglalására az anonim formában végzett egészségfelmérésekbe; valamint az LMBT menedékkérők szükségleteinek fokozottabb figyelembe vételére.

A civil szervezetek emellett az ülésen tiltakoztak a jogszerűtlen KEHI vizsgálat ellen, különösen a vizsgálat alá vont szervezetek kiválasztásának diszkriminatív módszerére kapcsán (valamennyi LMBT civil szervezetet vizsgálatnak vetettek alá); megemlékeztek az emberi jogi világnapról és a Szövetség ehhez kapcsolódó kampányáról; felhívták a figyelmet az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének nemrégiben megjelent, a transz emberek helyzetével foglalkozó kutatási jelentésére; valamint felszólították a kormányt, hogy játsszon vezető szerepet a Tanácsban jelenleg tárgyalás alatt álló új EU-s egyenlő bánásmód irányelv (az ún. horizontális irányelv) elfogadtatása terén.