Volt hatása a Magyar Hírlap elleni civil felhívásnak

A civilek által megkeresett tizenöt cégből öten is azt válaszolták, a jövőben nem kívánnak hirdetni a Magyar Hírlapban. Az állami cégeknek viszont egyike sem reagált megnyugtatóan.

Mint ismeretes 24 civil szervezet január 21-én azzal kereste meg a Magyar Hírlap 15 hirdetőjét, hogy viselkedjenek valóban „felelős cégként”, és fontolják meg, nem reklámoznak addig az újságban, amíg a szerkesztőség el nem határolódik a Bayer Zsolt által képviselt rasszista, homofób és antiszemita nézetektől. A civilek szerint a lap főmunkatársának január 5-i cikke „etnikai származás alapján bélyegzi és alázza meg honfitársainkat, nevez magyar állampolgárokat állatnak, és hív fel eltüntetésükre. A cikk súlyosan kirekesztő, megbélyegző és hazug.”

A megszólított Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és 14 vállalat közül kettő, a Sodexo és a Quaestor annak ellenére sem válaszolt, hogy egy hónap után a felhívást újból megkapta.

A cégek internetes hirdetéseiket többnyire csomagban és valamelyik reklámközvetítő cégen keresztül helyezik el; így történhetett, hogy több cég eleinte értetlenkedett, mondván, nem állnak üzleti kapcsolatban a Magyar Hírlappal és nem hirdetnek a lapnál. Miután a civilek szembesítették őket online hirdetésük bizonyítékaival, az IKEA, a FedEx, a GDF Suez elhatárolódott a cikktől. A jövőben nem fognak a lap online verziójában sem hirdetni.

Az Erste Bank is egyértelművé tette, hogy a civil szervezetek felhívására tiltólistára tették a Magyar Hírlapot, és kifejezetten felhívták médiaügynökségük figyelmét, hogy máskor „körültekintően járjon el” hirdetéseik megjelenítésével. Hangsúlyozták, hogy a bank ezentúl sem fog olyan médiumban megjelenni, „amelynek tartalma bárkinek az emberi méltóságát sérti, illetve bármilyen kisebbség, vallási közösség, etnikum ellen uszító hangvételt használ”. A CIB Bank vezetői sajnálattal tapasztalják, hogy egyesek az emberi jogokkal össze nem egyeztethető eszmék propagálására használják a sajtót, és kijelentették, hogy a CIB Csoport mindaddig tartózkodni fog a Magyar Hírlapban és annak portálján való hirdetéstől, „amíg a szerkesztőség a leghatározottabban el nem ítéli Bayer Zsolt írását, és nem biztosítja mindkét kiadvány gyűlöletkeltésre alkalmas írásoktól való mentességét”.

Ehhez képest feltűnően semmitmondó az OTP válasza, amely általában szól a szponzorációs tevékenységükről és a rasszizmus romboló hatásáról. „Ugyanakkor sem a múltban, sem a jövőben nem tudjuk előzetesen biztosítani, hogy hirdetéseink olyan szerkesztőségi környezetben jelenjenek meg, amelyek tartalmával egyetértünk” – szögezik le.

Hasonlóan hárították el a civil szervezetek felhívását az állami cégek és az NFÜ is. A Szerencsejáték Zrt. arról írt, hogy az esélyegyenlőség kiemelt szempont a cég napi működésében. A MÁV arról számolt be, hogy motorvonat-vezetői tanfolyamára immár nők is jelentkezhetnek. Míg az NFÜ-nek az volt a mondanivalója: „sem a Magyar Hírlap esetében, sem pedig más médium kiválasztásánál nem a tartalom, hanem a független mérőszámok a mérvadók.” Az állami ügynökség ezek szerint különösen hasznosnak tekinti, ha egy olyan orgánumban jelenhet meg, amelyik a legkisebb az országos napilapok között, és eladott példányait ötezer alá taksálják. Igaz, az NFÜ önképe szerint nem hirdet, hanem tájékoztat a lapban, márpedig az kötelezettsége.

De nem csak a magyar állami cégek akarják az ügyet elütni, a Vodafone vagy a Procter & Gamble is így cselekedett. Ezért külföldi anyacégeiket – ahogyan a Telekom és a Sodexo központjait is – a hazai civil szervetek újabb levélben próbálják rábírni, vegyék komolyan a „társadalmi felelősségvállalással” (CSR) kapcsolatos ígéreteiket, változtassanak hirdetési gyakorlatukon, és fontolják meg, hogy mindaddig nem hirdetnek a Magyar Hírlapban, amíg az el nem határolódik Bayer uszító írásától.

Kiadja:

Amnesty International Magyarország

Arany Liliom Alapítvány

Artemisszió Alapítvány

Autonómia Alapítvány

Budapesti Szociális Forrásközpont

Csillagfény Alapítvány

Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány

Eötvös Károly Közpolitikai Intézet

Európai Roma Jogok Központja

Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE)

Háttér Társaság a Melegekért

Krétakör

Labrisz Leszbikus Egyesület

Magyar Helsinki Bizottság

Magyar LMBT Szövetség (7 tagszervezet)

Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség

Magyar Szegénységellenes Hálózat

Méltóságot Mindenkinek Mozgalom

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda

Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége

Partners Hungary Alapítvány

Polgár Alapítvány

Romaversitas Alapítvány

Szegényeket Támogató Alap (SZETA) Egri Alapítványa

Társaság a Szabadságjogokért

Terne Cserehájá Egyesület