A nemzetközi magánjogról szóló törvényt véleményeztük
Részletes írásbeli véleményt készítettünk a nemzetközi magánjogról szóló törvényjavaslatról, amelyben a külföldön azonos nemű párok által létesített házasságok hazai elismerése, a bejegyzett élettársak névviselése és a külföldi élettársak elismerése mellett érveltünk.
Komoly fejtörést okoz a jogalkalmazók számára, hogy melyik állam jogát kell alkalmazni egy olyan jogviszonyra, amelynek résztvevői különböző országok állampolgárai, vagy olyan országban élnek, amelynek egyikük sem állampolgára. Ha például egy angol házaspár Magyarországra költözik, a magyar vagy az angol jog vonatkozik rájuk? Ha egy spanyol-magyar párnak Belgiumban gyermeke születik, majd később Norvégiában elválnak, melyik ország jogát kell alkalmazni a gyermeknek fizetendő tartásdíj megállapítására? Az ilyen problémás helyzetekkel a nemzetközi magánjog foglalkozik, amelyet Magyarországon a mai napig egy 1979-ben elfogadott törvényerejű rendelet szabályozott. A nemzetközi magánjogi szabályok kiemelt jelentőséggel bírnak az azonos nemű párok és gyermekeik vonatkozásában, hiszen az egyes országok szabályozása e téren jelentősen eltér, nagyon nem mindegy, hogy melyik ország jogát kell alkalmazni.
A hatályos magánjogi rendelet már eddig is szabályozta azt a kérdést, hogy Magyarországon ki létesíthet bejegyzett élettársi kapcsolatot. A rendelkezés kimondja, hogy - szemben a házassággal, amit csak akkor lehet megkötni, hogy mindkét fél joga szerint érvényes lenne - a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nem akadálya, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét az egyik vagy akár mindkét fél állampolgársága szerint ország jogrendje nem ismeri. Nem tisztázta azonban a jogszabály, hogy mit kezdjenek a magyar hatóságok azzal, ha egy azonos nemű pár külföldön házasságot köt vagy gyermeket vállal.
A kormány 2017. február 28-án benyújtotta az Országgyűlésnek az új nemzetközi magánjogról szóló törvényjavaslatot, amely immár törvényi szinten, a korábbiaknál részletesebben szabályozná a kérdéskört. Sajnos a fent említett hiányosságok terén a törvényjavaslat nem hoz újdonságot, ezért Szövetségünk írásbeli véleményt készített a törvényjavaslatról, amelyet a parlamenti frakcióknak és a minisztériumnak is eljuttattunk.
