Jogszabályvéleményezés

A Szövetség rendszeresen figyeli a társadalmi vitára bocsátott jogszabálytervezeteket, illetve követi a parlamenti munkát, és eljuttatja véleményét a politikai döntéshozóknak az LMBT embereket érintő tervezetek kapcsán. Az elmúlt évek során az alábbi jelentősebb jogszabálytervezetek kapcsán szólaltunk meg.

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Megalakulásunk egybeesett a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló, az Alkotmánybíróság 2008 decemberi döntését követő második törvényjavaslat elkészítésének időszakával, a jogszabály előkészítése és parlamenti vitája során is aktív szerepet vállaltunk. 2009 márciusában részletes véleményt készítettünk a Parlamentnek benyújtott törvényjavaslatról, amelyben síkra szálltunk a házassággal azonos jogokat biztosító intézmény bevezetéséért, így különösen a névviselés, az örökbefogadás és a mesterséges megtermékenyítésben való részvétel lehetőségéért. Álláspontunkat az Országgyűlés Emberi jogi biztottságában is kifejtettük. Bár e kérdésekben nem sikerült meggyőznünk a jogalkotót, több fontos kérdésben mégis sikerült eredményt elérni, így pl. Szövetségünk véleményének hatására került be a törvénybe annak lehetősége, hogy olyan állampolgárok is létesíthessenek bejegyzett élettársi kapcsolatot Magyarországon, akiknek saját országa e jogintézményt nem ismeri.

Polgári Törvénykönyv

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) első, 2008-2009 közötti vitájában is síkraszálltunk az azonos nemű párok örökbefogadási jogának biztosításáért, különösen a partner gyermekének örökbefogadása kapcsán. 2009 májusában elértük, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a partner gyermekének örökbefogadását lehetővé tevő módosító javaslatot nyújtson be, amelyet a parlamenti többség el is fogadott. Sajnos azonban néhány héttel később a Kormány meggondolta magát, és az elfogadott módósító javaslat visszavonására tett javaslatot. E pálfordulás elleni kampányunk részeként számos szakmai és civil szervezettel összefogva közleményt tettünk közzé. 2009 szeptemberében álláspontunkat valamennyi parlamenti képviselőnek eljuttattuk. A köztársasági elnök vétója után a Ptk. újra a Parlament napirendjére került, és sikeresen lobbiztunk érte, hogy az élettársak esetén megnyíljon a partner gyermekének örökbefogadása lehetősége. Sajnos a jogszabály sosem lépett hatályba, mert a 2010-ben hatalomra kerülő új kormány az elfogadott törvényt visszavonta. 

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) második, 2012-2013 között vitájában szintén próbáltuk érvényre juttatni korábbi álláspontunkat. 2012 márciusában írásbeli véleményt készítettünk a Ptk. társadalmi vitájához, amelyben síkra szálltunk a bejegyzett élettársak házastársakkal azonos jogaiért, különösen a partner gyermeke örökbefogadásának lehetőségéért. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az írásbeli véleményünk alapján egy részletes személyes egyeztetésre hívott bennünket, ahol közel egy órán keresztül vitatkozunk politikai döntéshozók és szakemberek részvételével a kérdésről. Álláspontunkat a parlamenti vitában is ismertettük: a korábbi véleményünkben érintett kérdések mellett írásbeli véleményünkben és a bizottsági vitában is érveltünk a bejegyzett élettársi kapcsolat szerepeltetéséért a Ptk. Családjogi Könyvében. Az új Ptk. hatálybalépést követőn levélben fordultunk az igazságügy-miniszterhez a bejegyzett élettársak helyzete kapcsán széles körben elterjedt tévhírek kapcsán.

Büntető Törvénykönyv

2012 februárjában tette közzé a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az új Büntető Törvénykönyv tervezetét. A tervezetről részletes írásbeli véleményt készítettünk, amelyben a bejegyzett élettársak házastársakkal megegyező kezeléséért (bigámia-szabályok, hozzátartozó fogalma), valamint a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó rendelkezések megerősítéséért szálltunk síkra. Lobbizásunk eredményeként az élettársi (és így a bejegyzett élettársi) kapcsolaton alapuló rokoni kapcsolatok szélesebb köre került elismerésre hozzátartozóként, és a közösség elleni uszítás és a közösség tagja elleni erőszak tényállásában a szexuális irányultság és nemi identitás is nevesítésre került.

Családvédelmi törvény

A KDNP által készített, mindenféle társadalmi vita nélkül egyéni képviselői indítványként a Parlament elé terjesztett törvényjavaslat kapcsán részletes írásbeli véleményt készítettünk, amelyet valamennyi demokratikus parlamenti párt frakciójának eljuttattunk. Véleményünk alapján MSZP-s és LMP-s képviselők számos módosító javaslatot nyújtottak be, és a vitában is szóba került a törvény azonos nemű párokat és családjaikat kirekesztő jellege. A parlamenti erőviszonyoknak megfelelően azonban a módosító javaslatok nem kerültek elfogadásra. Tagszervezetünk, a Háttér Társaság szakértőinek amicus véleménye komoly szerepet játszott benne, hogy a törvény végül az Alkotmánybíróságnál kötött ki, és az megsemmisítette a törvényjavaslat azonos nemű párokat kirekesztő rendelkezéseit.

Alaptörvény és annak 4. módosítása

Szervezetünk is csatlakozott az új Alaptörvény társadalmi vitája kapcsán hirdetett civil bojkotthoz, mert úgy éreztük, az érdemi vita nélkül, a kormányzó többség egyoldalú döntésével elfogadni tervezett Alaptörvény nem biztosíthat kellő szilárdságú alapot a magyar demokrácia működéséhez. Amikor kiderült, hogy az új Alaptörvény a házasság azonos nemű párokat kirekesztő fogalmát tartalmazná, levélben fordultunk a kodifikációs bizottság elnökéhez, és a házasság témája mellett érveltünk amellett is, hogy a szexuális irányultság szerinti diszkrimináció tilalmát is nevesíteni kellene az Alaptörvényben. Véleményünk figyelmen kívül hagyása után csatlakoztunk az új Alaptörvény elleni, több tízezer embert vonzó 2012. január 2-i, Operaház előtti tüntetéshez. Ugyanígy tettünk, amikor 2013 februárjában az Alkotmánybíróság családvédelmi törvénnyel kapcsolatos előremutató döntését felülírandó, a Parlament a család kirekesztő fogalmának Alaptörvénybe emelésére készült. Egyik kezdeményezői voltunk Az Alkotmány nem játék! tüntetésnek, és felszólaltunk a Ne írd alá János! tüntetésen is. 

Nemzeti Alaptanterv és kerettantervek

Szövetségünk 2012 márciusában véleményezte a Nemzeti Alaptanterv társadalmi vitára bocsátott tervezetét. A nemzetközi ajánlások alapján a szexuális irányultság és a nemi identitás témakörének iskolai tananyagban való explicit megjelenítésére tettünk javaslatot, ugyanakkor felhívtuk a jogalkotót a társadalmi igazságosság és sokszínűség értékeinek fokozottabb megjelenítésére is. 2012 októberében véleményeztük a NAT alapján készített, rendkívül részletes (több ezer oldalas) kerettanterveket is. Ez a tervezet szintén nem ejtett egy szót sem a szexuális irányultság és nemi identitás témáiról. A NAT vitája során kifejtett véleményünkkel összhangban itt is törekedtünk rá, hogy a szexuális irányultság és a nemi identitás témaköre a különböző tantárgyak tantervében (így különösen: környezetismeret és biológia; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; erkölcstan, etika; magyar nyelv és irodalom, ének-zene, művészetek, mozgóképkultúra és médiaismeret; valamint a technika, életvitel és gyakorlat tantárgyak) hangsúlyosan jelenjen meg. Javaslataink alátámasztására a forgalomban lévő tankönyvek elemzését ilyen szempontból elvégző kutatásra is hivatkoztunk. Külön felhívtuk a figyelmet, hogy rendkívül problémás a hagyományos nemi szerepek példaként állítása és a nemi szerepek biológiai funkciójának hangsúlyozása. 2013 márciusában részletes véleményt készítettünk a családi életre nevelés kerettanterve kapcsán is, amely kifejezetten homofób és transzfób elemeket is tartalmazott. A Minisztérium valamennyi javaslatunkat figyelmen kívül hagyta.

Menedékjogi törvény

2014 decemberében véleményeztük a menedékjogi törvény európai uniós jogharmonizációs célú módosításának tervezetét. Üdvözöltük, hogy tervezet a különleges eljárási igényekkel rendelkező személyek körében nevesíti a szexuális irányultságot és a nemi identitást mint sérülékenységi szempontot, valamint hogy az üldöztetési okok között a nemi identitás is megjelenik, jeleztünk fenntartásainkat az ez utóbbi kapcsán választott kodifikációs megoldással szemben, illetve hiányoltuk, hogy a különleges befogadási igényekkel rendelkező személyek kapcsán a szexuális irányultság és a nemi identitás nem jelenik meg a sérülékenységi szempontok között. A 2015 közzétett új tervezetben valamennyi javaslatunk figyelembe vételre került, ugyanakkor a menekültválság miatt a törvényjavaslat parlamenti benyújtására a mai napig nem került sor. 2015 szeptemberében 21 civil szervezettel közösen kértük a kormányt a menekültválság humánus kezelésére. A Gyermekjogi Civil Koalíció keretében levélben fordultunk az igazságügy-miniszterhez a fizikai határzárral kapcsolatos büntetőjogi törvénymódosítások fiatalkorúakkal kapcsolatos garanciáinak hiánya miatt.

Európai Uniós források felhasználása

2014 novemberében részletes véleményt készítettünk az európai uniós pénzek hazai felhasználását irányító Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program társadalmi vitára bocsátott tervezetéről. Véleményünkben az egyházak fokozott szerepvállalásának és a hagyományos családmodell megerősítésének átfogó célja kapcsán fogalmaztunk meg kritikákat, javasoltuk az LMBT emberek nevesítét a hátrányos megkülönböztetéstnek kitett csoportok között, javasoltuk kiegészíteni a munkaerőpiaccal, oktatással, egészségügyi szűrővizsgálatokkal, bűnmegelőzéssel és áldozatsegítéssel foglalkozó programokban az LMBT embereket is. Véleményünket angol nyelvre lefordítva az Európai Bizottstágnak is megküldtük. 2015 júniusában álláspontunkot ismertettük Brüsszelben az Európai Bizottság munkatársaival folytatott megbeszéléseink során. 

Helyi esélyegyenlőségi programok

2010-ben részletes véleményt készítettünk a „Budapest több, mint esély 2009” c. esélyegyenlőségi program tervezetéről. 2014-ben sikeresen lobbiztunk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, hogy az egyértelművé tegye: a helyi esélyegyenlőségi programok a jogszabályban megnevezett kötelező célcsoportok mellett a szexuális és nemi kisebbségekre is kitérhetnek.