Egyenlő házasság Magyarországon – A “majdnem házasság” megkülönböztető ereje

2026. 05. 20.

Forrás: Szivárvány Misszió Alapítvány · Eredeti cikk a forrásoldalon

Párkapcsolatból házasság – vagy mégsem?

Ha két ember között egy párkapcsolat tartós és mély, elkezdik közösen megtervezni a jövőjüket. Gyakran felmerül a házasság kérdése: “Mikor házasodjunk össze? Szeretnénk-e egyáltalán?”

Ahogy társadalmunkban a nők egyre kevésbé szorulnak rá, hogy a férfiak eltartsák őket, a házasság inkább szimbolikus, elsősorban a szeretetről és az elköteleződésről szól. Emiatt ez nem egy szükségszerű lépés, hanem inkább egy nagy mérföldkő a párkapcsolatban.
Azonban annak ellenére, hogy a házasság alapvető emberi jog, Magyarországon jelenleg csak különböző nemű emberek (egy nő és egy férfi) köthetnek házasságot, azonos neműek (két nő vagy két férfi) nem. Meleg vagy leszbikus párok 2009 óta bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthetnek, amely hasonló a házassághoz, mégis diszkriminatív, a két társadalmi csoport elkülönítésére szolgál.

Bejegyzett élettársként nagyrészt ugyanazok a jogok és kötelességek illetik meg a párt, mint egy házasság esetén. Miután az anyakönyvvezető létrehozta a bejegyzett élettársi kapcsolatot, a pár két fele között vagyonközösség keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat ideje alatt szerzett vagyon közös tulajdon; ilyen lehet egy közösen vett autó vagy lakás, de az is ide tartozik, ha az egyik fél állampapírja kamatozik a bejegyzett kapcsolat ideje alatt. Ezen felül az öröklés is ugyanúgy működik, mint a házasságnál. Amennyiben az egyik fél elhalálozik, végrendelet hiányában minden tulajdonát a bejegyzett élettársa örökli.

Azonban a magyar törvényhozatal nem véletlenül különbözteti meg a bejegyzett élettársi kapcsolatot a házasságtól. Mivel csak és kizárólag meleg és leszbikus párok lehetnek bejegyzett élettársak, ez az intézmény gyökerében diszkriminatív az LMB (leszbikus, meleg, biszexuális) emberek felé. 

Az alábbi jogok nem illetik meg az azonos nemű bejegyzett élettársakat:

Nagy különbség a házassághoz képest, hogy bejegyzett élettársak nem vehetik fel házassági névként egymás vezetéknevét. Csak úgy lehetséges ez a jelenlegi rendszerben, hogy a pár egyik tagja a születési nevét változtatja meg az anyakönyvvezetőnél. A névváltoztatási kérvénynek 10 000 forint a díja, de ettől függetlenül is elutasíthatják a kérvényt.

Az szintén problémát jelenthet, hogy ebben a megoldásban az eredeti születési anyakönyv módosul, ami adminisztratívan bonyolultabb és félreértésekre is okot adhat, hiszen a bejegyzett élettársak papíron közvetlen vérrokonoknak tűnhetnek.

Bejegyzett élettársak hivatalosan sem örökbefogadás útján, sem mesterséges megtermékenyítéssel nem vállalhatnak gyereket. Tehát azoknak a meleg vagy leszbikus pároknak, akik gyermeket szeretnének, más módszerekhez kell fordulniuk.

Gyakori megoldás volt az, hogy csak a pár egyik tagja egyedül fogad örökbe egy államilag gondozott gyermeket. Bár a gyámhatóság a szexuális irányultság és a bejegyzett élettársi kapcsolat miatt nem utasíthatja vissza a kérvényt, ezt a “kiskaput” mégis sikerült bezárnia az Orbán-kormánynak azzal, hogy az egyedülállók örökbefogadását egyéni kérvény beadáshoz, és erről szóló miniszteri döntéshet kötötték.

A mesterséges megtermékenyítésre szigorú jogszabályok vonatkoznak Magyarországon. Ezt csak házaspárok, különnemű élettársak, illetve meddő/meddővé váló nők vehetik igénybe, leszbikus bejegyzett élettársak nem. A mesterséges megtermékenyítést emiatt legtöbbször külföldön végzik, liberálisabb nézetű országokban.

Ritka, de előforduló eset, hogy a pár egyik tagjának van előző házasságból vagy párkapcsolatból született gyermeke (gyermekei), akit (akiket) ő nevel. Ilyen helyzet lehet például, ha egy biszexuális nő most nővel szeretne házasodni, de egy korábbi, férfival létesített kapcsolatból szült már egy gyermeket. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttével a pár másik fele jogilag nem válik szülővé.

Ezek a kirekesztő szabályok nemcsak megnehezítik a mindennapi ügyintézést a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőknek, hanem sok esetben a gyermekeiken is lecsapódhat a megkülönböztetés, amikor a pár egyik fele nem tud iskolai, orvosi ügyekben eljárni, vagy még szomorúbb helyzet, ha a hivatalos szülő meghal, és a közösen nevelt gyermek nem kerül egyértelműen a számára szülő szerepben lévő ember gyámsága alá.

Mivel Európán belül 22 országban legális a melegházasság (és így gyermekvállalás is), a hazai párok gyakran választják ezt az opciót. Azonban az ilyen jellegű házasságkötés sem Magyarországon, sem az azonos neműek házasságát tiltó egyéb országokban nem érvényes. Amennyiben a pár azt szeretné, hogy a házasságuk valamilyen formában el legyen ismerve Magyarországon, jelentkezniük kell a lakcím szerinti anyakönyvvezetőnél, és bejegyzett élettársi kapcsolatot kell létesíteniük. Ennek következtében a magyar törvény ebben az esetben sem ismeri el a házasság miatti névváltoztatást, valamint az együtt vállalt gyermeket sem.

Ez azt az abszurd helyzetet eredményezi, hogy EU-s országok között ingázó családok a határ túlsó felén hivatalosan is házasok, viszont az innenső oldal kirekesztő jogszabályai miatt itt nem számítanak annak.

A magyar jogrend az egyházi esküvőket nem ismeri el jogilag érvényesként, ehhez szükséges az anyakönyvvezető jelenlétében aláírt házassági papír. Bár napjainkban a templomi házasságkötés inkább egy szimbolikus gesztus, Magyarországon évszázadok óta domináns a keresztény, ezen belül kifejezetten a katolikus vallás, ami érezhető hatást gyakorolt a politikára is.

A katolikus egyház szerint a házasság egy férfi és egy nő egyesülése, amely keretet ad arra, hogy gyermeket vállaljanak. Mivel (cisznemű) meleg vagy leszbikus párok külső segítség nélkül nem képesek erre, emiatt a keresztény egyházak általában természetellenesnek és erkölcstelennek tartják az azonos nemű párkapcsolatokat. 

Ezt a gondolatmenetet, azonban több kisebb keresztény egyházi közösség is felülbírálta már, hiszen olyan heteroszexuális párok is összeházasodhatnak, akik nem szeretnének vagy egészségügyi okokból nem tudnak gyermeket vállalni. Így van olyan európai ország, ahol templomi szertartást is köthetnek azonos nemű párok.

A leggyakrabban hangoztatott érv – a vallási érveléseken túl -, hogy “ez nem természetes”. Mára azonban számos kutatás bizonyította, hogy az állatok világában is alkothat egy életre szóló párt két hím vagy két nőstény. Az állatoknál ez természetes és elfogadott, míg az elnyomó rendszerekben élő meleg párok a mai napig küzdenek azért, hogy a házaspárokhoz hasonló életet tudjanak élni, annak ellenére, hogy egy 2024-es kutatás szerint a magyar emberek egyre elfogadóbbak; 2024-re a társadalom 49%-a támogatta a melegházasságot.

Bár a magyar kormány azt kommunikálja, hogy a queer embereknek ebben az országban nincs helyük, egy 2024-es kutatás szerint a magyar emberek többsége ezzel nem ért egyet! Szerencsére számos eszköz áll rendelkezésünkre, hogy sikeresen felléphessünk, mind egyénileg, mind kollektíven, a gyűlöletbeszéddel szemben.

1. Nézz utána a magyarországi és az Európai Uniós szabályozásoknak! Hívd fel a figyelmet az ismerőseid körében arra, hogy a házasság az EU által is elismert emberi jog!
2. Beszélj a családoddal, barátaiddal a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat közti különbségről! Amennyiben ismersz olyan meleg vagy leszbikus párt, akik szeretnének házasodni, továbbíts nekik minden olyan hasznos jogi információt, ami a birtokodban van!
3. Támogasd az azonos neműek házasságával foglalkozó civil szervezetek munkáját, mint pl. a Háttér Társaság és a Magyar LMBT Szövetség! A Háttér Társaság az egyik legnagyobb szervezet, amely jogi információkat dolgoz fel és publikál olyan kisokosokban, amelyek hasznosak LMBTQ-emberek és ismerőseik számára egyaránt, az LMBT Szövetség pedig hasznos kutatásokat végez a témában.
4. Támogasd a Budapest Pride munkáját, hogy minél nagyobb társadalmi támogatást és láthatóságot építhessünk az LMBTQ-emberek jogegyenlőségének megvalósulásához!

Háttér Társaság: Bejegyzett élettársi kapcsolat. Útmutató meleg és leszbikus párok részére (2024)
Háttér Társaság: Ismerd meg a jogaidat! (2024)
Magyar LMBT Szövetség: Érvek az azonos neműek házassága mellett

Az LMBTQI témák magyarországi megítélése (kutatási összefoglaló)
Az egyenlő házasság megítélése a magyar társadalomban (kutatási összefoglaló)
2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról

Legyél hangos, tegyél azért, hogy Magyarországon mind itt(hon) lehessünk!

A változás velünk kezdődik. A kis lépések idővel jelentős eredményekhez vezetnek, a tetteink pedig összeadódnak. Így formáljuk közvetlen környezetünket, helyi közösségeinket, majd az egész országot. Íratkozz fel ha te is tenni akarsz a változásért, és mi praktikus tippekkel és eszközökkel segítünk, hogy a hangod minél több emberhez elérjen.