Miért fenyegető a fenyegető zaklatás?
Forrás: PATENT Egyesület · Eredeti cikk a forrásoldalon
A fenyegető zaklatás attól fenyegető, hogy jogos félelmet kelt az áldozatban, és célja gyakran kifejezetten az áldozat megfélemlítése. A fenyegető zaklatás keretében az elkövető figyeli az áldozatot, például követi, kép- és/vagy videófelvételeket készít róla, figyeli az áldozat tevékenységeit közösségi médián keresztül (ún. „cyber-stalking”). Az elkövető általában tudatja is az áldozattal a jelenlétét, például hívogatja, írogat neki, váratlanul megjelenik, fenyegetőzik. A mindennapos zaklatással ellentétben (például a köztéri szexuális zaklatással ellentétben) szinte mindig egy ismert személy az elkövető. A legtöbb esetben a fenyegető zaklatás előzményekkel rendelkezik: tipikusan egy bántalmazó kapcsolat után a bántalmazó követi el volt partnere ellen. Ha a felek sosem voltak partnerek, a zaklatónak rögeszméjévé vált, hogy az áldozatnak járnia kellett volna vagy járnia kellene vele: sajnos az enyhébb formáit kutúránk akár „romantikusnak” vagy „rámenős udvarlásnak” is tekintheti. Az angolban is használatos a zaklatás és a fenyegető zaklatás közti megkülönböztetés: az előbbit harrasment-nek, utóbbit stalking-nak nevezik.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) 2014 márciusában közzétett nők elleni erőszakot és különböző altípusait feltáró átfogó kutatásából az derül ki, hogy az EU 28 tagállamában a felnőtt nők 18%-a szenvedett már el fenyegető zaklatást, a nők 5%-a a kutatást megelőző egy éven belül. Ez azt jelenti, hogy egy adott évben több, mint 12.6 millió nő válik fenyegető zaklatás áldozatává az EU-ban. A FRA-jelentés Magyarországra vonatkozó adatai is 5%-os arányt jeleznek az elmúlt egy évben: ez közel 250 ezer magyar nőt jelent évente. Míg az FRA kutatásban fenyegető zaklatásról a magyar nőknek csak 12%-a számolt be, a 26%-os EU-átlaggal szemben hazánkban csupán az esetek 15%-a került a rendőrség látókörébe. A fenyegető zaklatás akár gyilkosságban is végződhet – azok a nők, akiket a volt partnerük ölt meg, nem szerepelnek ezekben a statisztikákban, de nagy valószínűséggel halálukat fenyegető zaklatás, az előtt pedig bántalmazó kapcsolat előzte meg, és haláluk megakadályozható lett volna a figyelmeztető jelek komolyan vételével, hatósági beavatkozással, biztonságos helyek (menhelyek, anyaotthonok) elérhetővé tételével.
Dr. Stummer Vera, a PATENT Egyesület jogsegély szolgálatának egyik jogásza szerint a hatóságok által észlelt erőszakszint a nők által érzékelt erőszakszinttől szakadéknyira van. Ezeket a cselekményeket tipikusan leminősíti a nyomozóhatóság. A PATENT Egyesület gyakran találkozik fenyegető zaklatást is elszenvedő nőkkel, mivel elsősorban bántalmazott nőknek segítünk, és a bántalmazás nagyon gyakran fenyegető zaklatásban folytatódik, a kapcsolat (szándékolt) megszakítása után. Annak ellenére, hogy általában ügyfeleinknek számtalan bizonyíték áll a rendelkezésére a fenyegető zaklatás megvalósulásával kapcsolatban, a hatóság az esetek jelentős részében lezárja a nyomozást az ilyen ügyekben, ezzel további veszélynek kitéve az áldozatot. A fenyegető zaklatás tényállása nem is szerepel a Btk-ban, mert a magyar jogalkotás még nem tesz különbséget a zaklatás és a fenyegető zaklatás esetek között. A fenyegető zaklatást gyakorlatban a jogalkalmazók nem ismerik fel a kapcsolati erőszak tényállás részeként, pedig a tényállás nem csak a jelenlegi, hanem a volt partner által elkövetett rendszeres erőszak és erőszakos magatartás bűncselekményként való elismerését is lehetővé teszi – bár a jelenlegi és a volt partner részéről is csak akkor, ha a felek együtt is éltek és/vagy van közös gyerekük. Azokkal a fenyegető zaklatókkal szemben, akikkel az áldozat nem élt együtt, vagy nem volt párkapcsolatban, a magyar jog fegyvertelen.
Ha szeretnél behatóbban tájékozódni a témában, a Nők Joga szórólap-sorozat Fenyegető zaklatás című szórólapját ide kattintva letöltheted.
