Blamázs a kormánynak
[wysiwyg_field wf_deltas="0" wf_field="field_image" wf_formatter="custom_formatters_colorbox_inline" wf_settings-igazitas="bal" wf_cache="1474410264" wf_entity_id="36" wf_entity_type="node"]
Még a kormány által felkért szakértők szerint is problémás az Alaptörvény negyedik módosítása keretében alkotmányos szintre emelt családfogalom. A szakértők szerint csak abban az esetben biztosítható a nemzetközi normákkal való összhang, ha a magyar hatóságok a rendelkezés kiterjesztő értelmezését használják, és az Alaptörvény által nem nevesített más együttélési formákat, így az azonos nemű párokat is családnak ismerik el.
A kormány a negyedik alaptörvény-módosítás körüli nemzetközi felháborodást azzal próbálta csillapítani, hogy saját maga kért fel – gondosan összeválogatott – nemzetközi szakértőket a módosítás véleményezésére. A kezdeményezés azonban komoly kudarccal végződött a kormány számára, mivel a szakértők több rendelkezés kapcsán erős kritikát fogalmaztak meg.
Ilyen volt például az Alaptörvény szövegébe épített kirekesztő családfogalom, amely csak a házasságon és szülő-gyermek kapcsolaton alapuló kapcsolatokat ismerte el családnak, kirekesztve ezáltal a gyermeket vállalni nem tudó vagy nem akaró élettársakat és az azonos nemű párokat a család fogalmából. A szakértők jelentésükben megállapították: ha az alaptörvényi rendelkezést úgy értelmezzük, hogy csak az ott megnevezett kapcsolatok minősülnek családnak, az nemzetközi emberi jogi normákat sért, így például ellentmond a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogában egyértelműen kimondott alapelveknek.
[wysiwyg_field wf_deltas="1" wf_field="field_image" wf_formatter="custom_formatters_colorbox_inline" wf_settings-igazitas="jobb" wf_cache="1474410264" wf_entity_id="36" wf_entity_type="node"]
A szakértők ugyan egy alternatív értelmezési lehetőséggel menekülési utat adtak a kormánynak. Álláspontjuk szerint az alaptörvényi rendelkezés értelmezhető úgy is, az alkotmányos családfogalomnak nem célja a családi kapcsolatok kimerítő felsorolása, és az ott nem nevesített egyéb kapcsolati formák is elismerhetőek. Figyelembe véve azonban a család fogalma körüli magyar vitákat, egyértelműen megállapítható, hogy a kormánypárti politikusok célja kifejezetten a szakértők által most kritizált értelmezés kőbe vésése volt.
A Magyar LMBT Szövetség mindezek alapján felszólítja a kormányt és a politikai pártokat, hogy a jogbizonytalanság megszüntetése érdekében kezdeményezzék a kirekesztő családfogalom törlését az Alaptörvényből. Amíg ez nem történik meg, a magyar hatóságoknak és bíróságoknak – a szakértők javaslatával összhangban – a család fogalmát úgy kell értelmezniük, hogy abba az azonos nemű párok és az általuk nevelt gyermekek is beletartozzanak.