A születéskor nekik tulajdonított nemmel nem azonosuló, transznemű emberek helyzete sok tekintetben az LMB közösség többi tagjánál is rosszabb. A transznemű identitást a mai napig betegségként tartják számon, sokukat megfosztják attól hogy testük és identitásuk felett maguk rendelkezzenek, gyakran válnak gyűlölet-bűncselekmények áldozatává. A nemi helyreállító beavatkozások alig, vagy csak rossz minőségben érhetőek el, ráadásul a társadalombiztosítás is csak részben támogatja őket.
Még több gyermek nő majd fel állami gondoskodásban és kerül külföldre örökbefogadó szülőkhöz a kormány nemrég benyújtott családellenes javaslatcsomagja miatt – ez ellen szólal fel 11 civil szervezet november 20-án, a Gyermekjogok Világnapján.
A járványhelyzet ellenére is szakított időt a kormány arra, hogy új jogszabállyal alapvető jogaiktól fosszák meg a transznemű magyar állampolgárokat: mostantól az anyakönyvi nyilvántartás kizárólag a születési nemet tartalmazná, így a személyazonosító okmányokban sem lehetne azt megváltoztatni. A törvénytervezet sérti az önazonossághoz való jogot, és erősíti a transznemű emberekkel szembeni diszkrimináció különböző formáit.
Hazai LMBTQI szervezetek Szövetségünk koordinálásával jelentést készítettek a magyar LMBTQI helyzetről az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának.
2017. június 9-én az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a nők magyarországi helyzetével foglalkozó jelentést tárgyalt. A vitában az ILGA révén Szövetségünk is részt vett.
Árnyékjelentést készített Magyarország második ENSZ egyetemes időszakos felülvizsgálata keretében öt Magyarországi LMBTQI szervezet. A munkát a Magyar LMBT Szövetség koordinálta.
A gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozás kiterjesztését, az LMBT emberekkel kapcsolatos kutatások folytatását és egy homofóbia és transzfóbia elleni cselekvési terv elfogadását javasolja a magyar kormánynak az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottsága.
Első alkalommal rendezett magas szintű konferenciát az LMBTI embereket érő hátrányos megkülönböztetésről az Európai Unió Tanácsa. A konferencián a magyar kormány képviselői mellett egyesületünk munkatársa is részt vett.
Több mint 100 ország 400 civil szervezete sürgeti arra az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy határozottabb lépésekkel folytassa az LMBT emberekért folytatott munkáját és fogadjon el egy második LMBT-jogokkal foglalkozó határozatot. A Magyar LMBT Szövetség és több tagszervezete is csatlakozott a nyilatkozathoz.
Bővítenék a bejegyzett élettársak jogait, rendeznék a gyermeket nevelő azonos nemű párok helyzetét és megerősítenék az emberi jogi nevelést a Magyar LMBT Szövetség politikai vitáján résztvevő pártok.
Az első magyarországi transzszexuális emberekkel foglalkozó, társadalomtudományi megközelítéseket alkalmazó kutatás alapján készült kiadvány.
